2014. október 28., kedd

Ötös

Talán nem okozok meglepetést azzal, hogy nem a rádióműsorról, hanem a múlt hétvégén rendezett öt országos bajnokságról fogok írni. Alaposabb visszaemlékezés nélkül is biztosan állíthatom, hogy ilyenben még sosem volt részem. Hogy lelkesedtem-e szeniorként az egymást követő futamokért? Maradjunk annyiban, hogy nem baj, hogy jövőre másképp lesz - bár meglepően nem esett rosszul.

Éjszakai OB

Negatívabb attitűddel nem is érkezhettem volna a Bükkbe: az időpont miatt remény sem volt a holdvilágra, az időjárás-előrejelzés nem ígért semmi biztatót, a terep szintes, a pályahossz nem kevés. Szörnyen rosszul viselem a hideget, így a 2-3 fok nem hozta meg a kedvemet és a rajtba menet a sárban csúszkálva le is fagytam. Aztán megtörtént az a csoda, ami miatt éjszakaira járok: szuper volt a pálya, az erdő, jó volt egyedül lenni benne (kategóriámból senkivel nem találkoztam, hála a 8 perces indítási köznek), összevárás nálam szóba se jöhet, mert nem félek egyedül a sötétben :) Na jó, amikor feltámadt az orkánerejű szél a 7-esre menet, ahol akkor senki nem járt közel s távol, egy pillanatra átfutott rajtam néhány korábbi rossz emlék...
Persze nem rohantam nagyon, féltettem a bokámat, szép kerülőket raktam bele - meg útvonal-választási hibát is: a 8-ra biztosan, a 7-re talán, bár a déli kerülő sokkal kellemetlenebb lett volna. Ebben (nekem) úgysem az eredmény a lényeg, hanem a teljesítés. Így nem sikerült a tavalyi sikert :) ismételni, 6. lettem (igaz ugyan, hogy 35-ben valószínűleg meg lett volna a dobogó is). Őszintén meg tudtam köszönni célba éréskor a rendezőknek a pályát.

(Ki tudja, mennyire hivatalos) Sprint Váltó OB

A rendezés kevés hiányosságai közül az egyik, hogy az értesítőben nem hívták fel a figyelmet a szállás megközelíthetetlenségére. Vagy mi voltunk felkészületlenek, esetleg bénák. Mindenesetre jó fél órát kerestük a bejáratot, miután a címen lévő zárt kapuról lepattantunk. Még szerencse, hogy találtunk informált helybélit, ill. nem adtuk fel, így végül jól megérdemelt jutalmunkat elnyertük.
A jól megválasztott versenyközpont (Komlóstető) és megtervezett program (egymást követő futamok) ellenére az élmény nem volt felhőtlen, hiszen folyamatosan zuhogott az eső.
A V14 kategóriában az első két futó tömegben érkezett, és elég nagy volt a kavarodás, csúszkálás, a harmadik futást a DTC I. zárta az élen, mögötte fél perccel a Spari I. Az átfutóra szinte együtt érkeztek, a kis körben a helyi versenyző hibázhatott, mert szűk perccel nyertek lányomék. 
V18-ban is sűrű volt az eleje, a második futóknál a MOMnak volt perces előnye a Tipo előtt, a harmadik menet végén a DTC és az SDS került az élre. Végül a salgótarjániak győztek, második helyre feljött a Spari csapata, harmadik a DTC lett. (Megjegyzés: a fiataloknál a PVSK és a Szegedi Vasutas távol maradt a versenytől.)
A következő etapban a felnőttek és az idősebb szeniorok versenyét nézhettük végig. Az első kört Nagy Virág nyerte, nyomában Novai Évi, Kinde Vanda, Varsányi Kinga. A fiúknál Tugyi Levente (DTC) és Bugic (SPA) futottak kiválót, de Gyurika sem panaszkodhat (SZV). A harmadik futásnál Tölgyesi Tamás és Bakó Áron még tartották csapataikat Kovács Ádám ellenében, de aztán Szerencsi Ildi Virággal nagy csatát vívva a Szegedet hozta elsőnek. Ezüst a Sparié, Bronz a DTC-é.
V165-ben az élen álló HSE diszkózott, de sebaj, van másik... így is két HSE csapat végzett az élen a Silvanus előtt. A 195-ös kategóriát csodálatos módon nyerték a rokonaim, nagyon büszke vagyok rájuk. Pedig rontották az esélyeiket, hiszen két nővel álltak ki a kötelező egy helyett. A kötetlen sorrend miatt a pályánkénti eredmények nem összehasonlíthatóak, de végül két perc előnnyel zárt a Düdü - Ágika - Aletta összeállítású csapat!
V105-ben Áko első helyen hozta a BEAC váltóját, közvetlenül a DTC és a Tapolca előtt. Második körben Gigi az élen tartotta a csapatot, a ZTC és a Göcsej előtt. Befejezésként Magyar Zsolt ledolgozta a DTC kétperces hátrányát, Mitró Zoli hozta a 2. helyre a ZTC-t, a BEAC lett a harmadik.
A legnépesebb V135 kategóriában indultunk családilag: Malac kezdett, aztán enyém volt a rövidke pálya (a képen), végül Ábelke zárt. Számomra a gondot a listán is kritizált cipőengedélyezés jelentette. Jól jött volna a szöges, de a szálláson hagytam. Úgyhogy biztonságosnak nem éreztem a haladást a néhol dagonya-szerű sárban. Hibám is volt, szemészeti, a 12-re menet nem láttam a nyitott déli kaput a térképen, így nagyot kerültem. A saját magunk elé állított célt teljesítettük, a 17. helyen végeztünk. A versenyt "mellesleg" a Postás nyerte a Gyöngyös és az ETC előtt, a másik csapatunk 8. lett.
folyt.köv.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése