2014. július 14., hétfő

PreO 1. day

Egyáltalán nem volt a VB alatt időm további híradásra, így most pótolom a beszámolókat.
Reményeink ellenére a keddi TOM-on (csapatvezetői értekezlet) elhangzottakhoz még hozzájött egy extra szervezési malőr. A verseny helyszínére (Millegrobbe) időben érkezve kiderült, hogy a kötelező buszutat két olyan kisbusszal képzelték el, amiben összesen egy darab kerekesszékes volt szállítható. Bár akit csak tudtak, kiültettek ülésre, így is 20-25 perc alatt kb. 2 kerekesszékest tudtak kivinni - miközben a rajtlista szerint a paralympiai kategória 4 perces időközzel startolt. Nem kell matematikusnak lenni ahhoz (pedig velünk volt egy :)), hogy átlássuk, ez csak jelentős késéssel lehetséges. Miksa kb. másfél órával később rajtolt, mint amire számított. A feszült várakozás nem tesz jót senkinek, ráadásul őt mindig hátrébb tolták, mert az ő széke a nagyobbak közé tartozik. Amúgy egyébként is csúszott a rajt negyed órát, de talán többet, a sok késés összemosódik már a fejemben.
A rajt után pár méterrel, egy oldalúton kellett az első négy feladatot megoldani. Nekem a 3-assal gyűlt meg a bajom: az út túloldalán lévő két fenyőből álló bozótnak valóban a közepetájához esett a magassága, de a segédszintvonal másik vége lehetetlennek tűnt, hogy érintse a nagyobb utat. Minduntalan kerestem a szabdalt terület jelével ábrázolt pöttyöket, mert így használva kicsit fura volt. Azért döntöttem a Z válasz mellett végül, mert a szóba jöhető bójának min. 13-14 méterre kellett volna lennie az úttól, és ennek még a fele sem volt meg.
Miksa nem látta a 6-osnál se a jó kőfalat, se a kúpot, olyan sűrű bozótban volt. Én is fel-le ingáztam, hogy észleljem, de egy olyan versenyző, aki nem tud a magasságán változtatni, kimondhatatlanul nagy hátrányban van ilyenkor (paralympiai kategória problémáiról még később szeretnék szólni). 
Az első szakasz végén elvették a térképet és sétáltunk ("indokolatlan megállás nélkül") pár száz métert. Az SI-s összidő-mérés próbája is volt ez: biztosan pontosabb (+), de versenyzőként rossz, hogy nem kerül felírásra a kartonra és a stoppert nem tudjuk ugyanakkor leállítani (-).
A folytatásban sokaknak hiányzott az első résznél talán könnyelműen kezelt idő, itt nehezebb pontok voltak. Miksával mindketten ugyanazokat rontottuk; 
8. "tisztán" láttam, hogy a B bója egy sziklafal tetején van, a sziklát nem, de logikusnak az A tűnt, a növényzet határai nem voltak pontosak és a bokrok elhelyezését is pontatlannak éreztem.
11. ezt megettük, de nem előzmény nélkül. Felhívnám a figyelmet, hogy az ISSOM 519 kőfal jelének pontok közötti távolsága 3,75 mm - ezzel szemben az út két oldalán eltérő közzel ábrázolták, így én először nem is tartottam kőfalnak. Az út felől nézve van ugyebár kőmező, aztán sziklák, aztán nagyobb sziklák - utóbbiakon voltak a bóják, de mivel az előző sziklák nem a térképnek megfelelő helyzetben voltak és a rét szélének távolságát továbbvetítve jó volt a táv, így elsiklottunk a zéró mellett.
12. a keresett sziklafalak nem látszottak. Bár az irány ÉK-ről nézve nagyjából jó volt, sokkal esélyesebbnek tűnt a zéró. Erre mondjuk, alig maradt egy kis időnk.
A térkép kapcsán megjegyzem, hogy baromi nehéz 1,5-2 cm-es északvonalakhoz tájolni, de mint minden, még ez is lehet rosszabb (l. day2).
Újabb cél után következett az időmérő (abból is eggyel kevesebb a tervezettnél). Miksáé elég könnyű volt, bár meredeken felfelé kellett nézni, ügyesen megoldotta. Az open TC2 valahogy nagyon nem stimmelt, szerintem nem csak én utáltam. Megjegyzés: a megoldótérképet nem csatolom, mert se a nézőpont, se a bóják nem jó helyre vannak rajzolva rajta (nem csak itt).
A verseny után 3 óvás érkezett, ha jól tudom, a 10-es és a TC2-es pontokra. Előbbit a zsűri megvizsgálta és mivel az általuk megnézett 4-5 lehetséges megoldási mód egyike se mutatott az A bójára, így kivették a versenyből. Bánatomra, mert így arányaiban még súlyosabb a négy hibám. Mindenképpen érdekes, hogy ezek szerint az óvás abban az esetben sikeres, ha sehogy nem lehet a jó válaszra jutni. (Én pedig azt gondolom, hogy ez az érvelés csak akkor állná meg a helyét, ha nem létezne zéró.)
A verseny után így éreztük magunkat:
Miksának 6 pontja és 37 másodperce, nekem 7 pontom és 80 mp-em lett a 11-ből. Ezzel megszűnt az esélyünk a mezőny első felében végezni. Sajnos bejött az, hogy a kényszerből lerövidített pálya rontja a versenyt...
Nem akarok dög lenni, de az mindenképpen érdekes, hogy elől nem a szokásos nevek végeztek: openben az olasz Elvio Ceresernek, a szlovák Dusan Furucznak és a japán Koji Chinonak ment. Parában Michael Johansson és Inga Gunnarsson, Kari Pinola nevei azért ismerősen csengenek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése