2012. augusztus 26., vasárnap

HK

A nyár fő programjának szántuk a Hungária Kupán való részvételt: néhány előzetes teszt után úgy döntöttünk, hogy tekintettel az öt napi futásra könnyebb kategóriákba nevezünk át. Ez kitűnő döntésnek bizonyult, bár néhol még a 35BR is soknak tűnt.
Dacára bizonyos pesszimista előjeleknek, mi tudtuk, hogy családilag levonulva Sárospatakra nem sülhet el rosszul ez a "nyaralás". Bár jobb lett volna, ha az előre lefoglalt szállásunk egybeesik a versenyközponttal, azért a Tengerszem kemping jó választás volt. Nagyon kulturált faházakban laktunk rokonok és klubtársak szomszédságában, a gyerekek élvezték a sövények közötti rohangálást, rollerezést, a strand is a közelben. Azért kicsit zavaró volt, hogy a VK és a szállások a város kb. 5 pontján voltak. Emiatt pl. az eredményhirdetéseken nem gyakran vettünk részt...

1. nap - Károlyfalva: a célhely közel ideális, bár az épphogy elszalagozott kis tótól a hideg rázott, mert a 2-5 éves korosztálynak szerintem veszélyt jelentett (ki is húztam egy bepottyant kislányt). A terep egész jó volt, bár sok helyen nem éreztem a térképet elég pontosnak. Ezen a napon látszott, ki mire számíthat a választott kategóriájában: én rögtön kaptam bő tíz percet a győztestől. 

© Nyírség TFSE
Tudtuk, hogy a minden napra kínált kísérő rendezvényekből nem tudjuk majd mindet kipróbálni, de az elsőre, a tájékozódási túra- versenyre már régóta ácsingóztam. Ráadásul a pálya érintette a végardói tengerszemet (legalábbis mi nagypapámtól ezen a néven ismertük meg a gyerekkori kéktúra során), ahová fel akartunk mászni a skacokkal. A két program kombinálása végül jelentős idő túllépéshez és így az eredményünk lerontásához vezetett. Már a rajtban találtunk egy olyan szabályt, ami nem feltétlen igazságos kedvező nekünk: a versenyidőt korcsoportonként szabják meg és míg nekem 87 percet, a semmivel nem lassabb anyukámnak bő két órát adtak... Ha a tengerszemnél a gyerekekkel eltöltött kb. egy órát levonom, akkor sem könnyen fértem volna bele az időbe. Szóval megállapíthatjuk, hogy bár túraversenynek hívják, a teljesítéshez elég gyors (futó) tempót kell diktálni. Ezt leszámítva nagyon izgalmas volt a pálya, menetirány felől rendszerint először álbóják jöttek. A feladat, hogy kiválasszuk a pontos helyen lévőt, nem bizonyult túl nehéznek. Hogy ez csak Fehér Jancsi kedvessége a tájfutók felé vagy sem, nem tudom. Innen nézve mondjuk a térkép kiszúrása nem tűnik túl modern eszköznek (szimból helyett), ez olyan hegyes tűvel történik, hogy igencsak nehezen láttam a lyukakat. A pályába illesztett feladatok - távolságmérés, irányfésű és templomtorony irányának lemérése - élvezetesek voltak. Ahogy a tengerszemes pihenő a gyerekekkel szintén.  Végül az A36 kategóriában indulva 102 hibapontot kaptam az időtúllépésért, 20-at az irányfésűre (nem követtem elég pontosan az irányt, közel voltak a bóják egymáshoz - kb. 300 méternyi távolság után úgy 10-20 méterenként), 3-at a távolságmérésre (csak pár méter eltérés a 320-ból), 5-öt az irányszögre (2 fok). A 130 ponttal 5. lettem, ha nem lépem át az időt, a CO2 fedőnevű csapat akkor is lenyomott volna pár ponttal. Ábel 2., Alimama 4. lett. Fix, hogy nem ez volt az utolsó túraversenyem :)
És akinek még nem volt elég, az éjszakai versenyen indulhatott Károlyfalván (tőlünk csak Dorka és Brigi).

© Nyírség TFSE
2. nap - Sátoraljaújhely: nem akarom bántani a rendezőket, ráadásul minden extra ötletet kedvelek, de már a verseny előtt borítékoltam, hogy a lanovkás rajtba menet lesz a gyenge pont... Tudom, a gyerekek felvigyázása csak egy szempont, de aki ezzel "küzd" nem fog egy órával korábban beállni a sorba. Végül kezdettől hatalmas tömeg volt a beszállásnál, pedig elvileg a libegő kapacitása megfelelt volna, csak hát a közben érkező turisták nem a sor végére álltak, hanem előre és aztán jött az a "100 fős csoport". Szerintem jó döntést hoztak a rendezők a szünet közbeékelésével, viszont hiba volt ezt lent nem közölni a várakozókkal. Nem jó érzés a libegőn ülni a rajtod időpontjában.... 
Sajnos a pálya sem tetszett eléggé. Persze nem kellett túl sok ész hozzá, hogy az ember megsejtse a downhill pályát, de nincs - legalábbis nekem - a térdemben tereptípus-kapcsoló. Vagy meredeken le vezetett a pálya, vagy éppen fel, ki a horhosokból, egyiken se tudtam jól haladni. A verseny után még lehetett kilátóba menni, bobozni, délután pedig mikrosprint a sárospataki iskolakertben. Lányomat és anyukámat kísérve profinak tűnt a rendezés: a 3-3 selejtezőcsoport miatt nem kellett várakozni. Talán nagyobb létszámra számítottak, mert szinte mindenki bejutott a két órával későbbi döntőbe. Az eredmények (az összes többivel együtt) elérhetőek az MTFSZ versenynaptárából indulva.

© Nyírség TFSE
3. nap - Füzérradvány: Sokat vártam a Károlyi kastély parkjától, különösen ettől a naptól. Rövidített, sprintes pályák a parkot övező erdőkben -  ezt imádom. Itt voltam legközelebb a sárga pólóhoz, de a másik Fruzsi (Farkas) nem járult ehhez hozzá. Ha nem állok meg egy kislánnyal térképezni, akkor sem nyertem volna, így rá sem foghatom :) Ezzel a hiánnyal - és a döbbenet meredek befutóval - együtt nálam ez a nap győzött.
El kell még mondjam, hogy ezer év tájfutás után is tudok újat tanulni: a dolog a kerítésmászással kapcsolatos. Ezen a napon többször bemondták a hangosba, hogy a tiltott helyeken való átmászást figyelni fogják. A cél közelében volt a kerítésen egy átjáró és attól délre már a kerítésen belül egy pont (13-as), amit a pályák jó része érintett. Ha a futó zúgott le a kerítés melletti ösvényen, könnyen elvéthette a bejáratot és továbbszaladva döbbent rá, hogy ezt elszúrta. Páran átmásztak, a többség kutyagolt vissza. (Nekem itt átmenetileg épp' működött az agyam, és bementem még időben.) Előbbieket meszelték, mivel ez már a célból is látszott, meg talán pontőr is volt. A probléma viszont az, hogy ez egy középtávú verseny volt, normál (nem sprint jelkulcsú) térképen, ahol a kétszálkás kerítés jele nem áthatolhatatlant (tilos keresztezni), hanem magast jelent (átlagos futó számára nehezen leküzdhető). (Na, ez volt számomra új infó.) A dolog szépséghibája, hogy se az értesítőben, se a nemlétező programfüzetben ez az egyedi tiltás nem szerepelt, az elvárható lila felülnyomás pedig hiányzott. (Hasonló a szöges stoplis tiltása - a többség tudta, de jó pár embert, köztük külföldieket küldtek vissza cipőcserére.)
Ha már itt tartunk, a programfüzet nagyon hiányzott. Aki nem nyomtatta ki az utolsó napokban felkerült részletes értesítőt, annak nehezebb volt a helyszíneket megtalálni, meg úgy általában csökkent a komfortérzete. Persze elképzelhető egy környezettudatos indok, de kétlem, hogy a házi nyomtatók energia- és anyagfelhasználása ne lenne annyival gyatrább, hogy még picit nagyobb példányszám esetén is "megérje" nyomdával legyártatni a füzeteket. További nagy hátrány, hogy azzal a sok szolgáltatóval, akivel a rendezők lebeszélték a karszalag utáni kedvezményeket, csak véletlenszerűen kerültünk kapcsolatba (bár a szpíker próbálkozott). (Már hazafelé indulva fedeztük fel, hogy az xy cukrászdában kedvezményt kapunk, ha előbb tudjuk, talán többször is mentünk volna.)

4. nap - Füzérradvány: újra itt, most a Korom-hegy terepen, csak a pályák vége ment a parkban. Lehet, hogy nem fog engem a pályakitűző szeretni ezért - én se szerettem őt kifejezetten... Direkt nem szoktam megnézni előre, ki tervezi a pályát, ne legyenek előítéleteim és elfogultság nélkül szidhassam. Na persze, igazából nem szoktam szidni, főleg nem a rokonait. De az első átmenetemben (jaj, már rögtön az elején, miért?) arra gondoltam, hogy 1) a pkt összekeverte a kategóriákat 2) nem tudja, mit jelent a BR 3) ez nem Brövid/rokkant, hanem lassú kivégzés. Kedves XY (most már tudom ki, de nem akarom bántani), mi nem a múlt héten hagytuk abba a napi két edzést és az élversenyzést, + ez a 4. nap. Miért kellett minket felzavarni a hegy tetejére és utána rögvest le? (Mj: a 6. pontnál pedig igazán nem találtam a hasonlóságot térkép és terep között.)
Délután következett a várva várt TrailO Csapatbajnokság, de ez már nem fér itt el részletesen. 
Este a kempingünkben a saját tornácunkról csodálhattuk a sörváltó küzdelmeit. Miután mi ezt a két tevékenységet csak elkülönítve szeretjük és képességeinkben nem érünk fel az élvonallal, néhány korai próbálkozást leszámítva a sörváltókat kihagyjuk. Ezúttal a kőbányaiak bizonyították, hogy nem véletlenül van ott a sörgyár (ó, azok a literes dolgozói tikettes sörök, mennyit jártunk oda :))

5. nap - Sárospatak: Különleges térképet kaptunk, már ami a méretét illeti. Sajnos sok más szépet nem említhetek, kevés volt rajta az élvezetes rész: a központi izgisebb blokkban csak két pontom volt, a várat csak kerülgethettük, az iskolakertig nem ment el a pályám. Az úton futások nem tetszettek :( Persze az egyszerű pálya még nem jelenti azt, hogy képes lennék hülyeségek nélkül teljesíteni: a focipályát rossz irányból kerültem, a 6-ra menet láttam, ahogy mások fennakadnak a kollégiumudvar bezárt kapuin, a 8-ra nem vettem észre egy picit rövidebb útvonalat, de az igazi baromságot a 11-esen műveltem. A 10-es jól láthatóan a kőfalon kívül, ezt a szimból is megerősítette. Aztán megálltam: úgy éreztem, a 11-es kör közepe fent van a várban, de ott nem látok embereket és be van sraffozva a fenti terület... viszont a sraffozás ezen az oldalon nem ér ki a falig... a szimból sziklafal belső sarka... de kívül sziklafal és alacsony kőfal (kövezett terület) találkozása van, fent viszont igazi belső sarok... megnéztem alaposabban, kizárt, hogy a kör közepe kívülre essen... Tépelődésem eredménye, hogy visszamentem a várba, ki a bástyára és pont híján szitkozódva újabb kerülővel a fal aljához. A célba érve rögtön megmértem (majd itthon is) és a kör közepe pontosan a falon van, ráadásul a fal egyenes szakaszán, 5 méterre az amúgy sem markáns saroktól. Persze az egész a trailo-s "szemem" miatt van.

Összességében jól telt a HK, köszönjük! Nem bántuk meg, hogy ilyen messzire utaztunk.

3 megjegyzés:

  1. 1. A duplafogas kerites nem mindig azt jelenti, hogy athatolhatatlan??? es a sprint jelkulcsban van meg egy olyan, hogy vastag fekete (nem tudom a szaknevet), amin tilos atmenni meg akkor is, ha kepes lennel ra...?

    2. kedd delutan nyomtattam az ertesitot (ugye szerdan kezdodott a verseny), es sokminden meg/mar nem stimmelt benne...pl. erihiri ideje, stb. szoval, ha kinyomtatjak sok peldanyban, nem vagyunk beljebb :(

    3. sarospataki var: en is egy atmenetnyit gondolkoztam korabban, hogy most lent van vagy fent az a pont, ugyanezen okok miatt. (nem ment el a piros sraff a falig..) vegul az segitett 90%-ban, hogy lent van, hogy eszaki belso sarok, ez valahogy megnyugtatott. egyebkent ossze-vissza el volt csuszva a sraff. van, akinek egyik ket oldalaig kiert, van, akinek a masik ket oldalaig ert ki. mas is megszivta :(
    mellesleg szerintem siman fel is tehettek volna a pontot, kicsit odebb (a Bodrog fele) volt egy lepcso is, amin lejohettunk volna. kar, hogy ezt az izgalmas reszt nem hasznalhattak.

    VálaszTörlés
  2. ISOMban 524 Magas kerítés: 1,5 méternél magasabb deszka vagy fémkerítés, az átlagos futó számára nem leküzdhetõ - de nem tiltott, tehát ha valaki képes rá, átugorhatja. Kivéve, ha van 707 Tiltott határ (bíbor felülnyomás).

    Viszont az ISSOMban a fekete vonal vastagsága jelzi, hogy a tereptárgy könnyen átjárható, átjárható vagy átjárhatatlan. (Ha jól gondololom, emiatt kell a sprint térképen az utakat másképp ábrázolni.) A szabályzat azt írja, hogy mivel nem lehet meghatározni olyan magasságot, ami minden versenyzőnek áthatolhatatlan, ezért a vastag vonal mindenkére nézve tiltott átkelést jelent. Pl. 201 áthatolhatatlan és 203 áthatolható sziklafal; 519.1 áthatolható fal (2m alatt) - 521.1 áthatolhatatlan fal (tilos keresztezni); 522 (vékony egyfogú)áthatolható - 524 (vastag kétfogú) áthatolhatatlan kerítés - mindenhol a vonalvastagság változik.
    Szóval sprinten tilos lett volna átmenni ilyen kerítésen, mint a Kastélyparkban, de nem sprint térkép volt...

    VálaszTörlés
  3. Fanni, az értesítőt tekintve igazad van, talán időben kellett volna lefixálni a dolgokat a rendezőknek. A várnál pedig szintén jogos az észrevétel, bár a térképen nincs szimból, de elhiszem neked, hogy északi belső sarok volt. Az a baj, hogy nem tehették fel a pontot (az előzetes tervek szerint használtuk volna a vár belsejét), ezt nagyon sajnálom, mert így nem lett túl izgalmas a pálya, pedig a térképész elég sokat dolgozott vele.

    VálaszTörlés