2012. április 3., kedd

POM TrailO

A 2. nap délutánján rendezték a trailO-t, ami az idei első verseny volt számomra. Tudtommal Portugáliában eddig nem volt túl nagy aktivitás ebben a szakágban, gondolom, a 2014-es Európa Bajnokság miatt "edzenek".
A terepválasztás kitűnően sikerült, Viseuban, a Fontelo Parkban zajlott a verseny. A tájolóba írt rövidke cikkben már jeleztem, hogy arra nem volt jó, hogy a portugál térképkészítői vagy pályakitűzési stílusról tapasztalatokat gyűjtsünk, hiszen a feladatot az olasz Remo Madellára bízták. (Lehet, hogy az EB-hez is külső segítséget kérnek majd?)
Meglepődtem, Remo milyen komoly és technikás versenyt szervezett, azt hittem, csupán egy kis népszerűsítő bemutató lesz. Ehhez képest irigylésre méltó mezőny gyűlt össze, 75 fő.
Jó ötlet volt a rajt előtt két gyakorló pontot elhelyezni, ahol új érdeklődők megjelennek, ott ez nagyon hasznos. Ezt úgy lehetne továbbfejleszteni, ha valaki ott lemesélné a versenyzőnek (vagy papíron megkapná), hogy miért az a jó válasz, mire kell figyelni. Mi is tartottunk egy kis eligazítást az újoncainknak :)
Remo azzal fogadott, hogy bízik a jó szereplésemben, mert az visszaigazolná számára a pálya minőségét - ezúton is köszönöm a megtisztelő bizalmat, de ennyire nem vagyok tévedhetetlen. Ahogy ez be is igazolódott :) Nekem sokat számított, hogy nem voltam igazán ráhangolódva, nem készültem rá, mert alapvetően nyaralni jöttem.
Nagyon tetszett a pálya és a térkép is, amennyire tőlem tellett, fotóztam és megpróbálkozom egy pályaelemzéssel is:

1. Mivel északkeletről néztünk a pontcsoportra, a hozzánk közelebb eső szikla felénk eső oldalán kellett volna legyen a bója. Volt ott (a kép jobb szélén) egy nagy sziklagömb, csak a bokor takarja, de a bóják más sziklákon voltak.

2. Azért volt ez jó feladat, mert a sziklaletörés a forrással sehonnan nem látszott, megbújt az árokban. Viszont körbe lehetett járni, megtippelni az árkot keresztező ösvénytől a két bója távolságát, és kimérni a DNy-i útelágazástól a nézőpont felé a távolságot.

3-4. Sajnos erről sincs képem (talán majd Mihók ad). Mindkét Z jól volt kitalálva, egyértelműen (bár nem könnyen láthatóan) nem a mélyedés szélén és nem az árokban voltak a bóják.

5. Újra azonos bójákra vonatkozott két feladat. A növényzet nagyon megnehezítette a beazonosítást, a szintben futó sétaút sem látszott. Mégis, ha az ember kimérte a nézőpont helyét, a C bója megfelelő irányban volt és a távolság is 35 méter körülinek tűnt. A völgyecske is sejthető volt - a fotón az ívben hajló fa alatt.
 
6. Ehhez kicsit kevesebb idő kellett nekem. Az úton továbbsétálva és az ösvényen benézve látszott, hogy csak a szélső, A bója jöhet szóba. Oda lehetett képzelni a sétautat, mert szép nyílt részen volt a bója - és nem is lett volna korrekt itt egy Z megoldás.
7-8. Nehezítette a látást és a fotózást, hogy az útról a sűrű erdőbe kellett benézni, a nap szembesütött. Viszont nem volt túl nehéz, ha kisilabizáltuk a térképen és a terepen a sziklákat, látszott, hogy az egyik bója jó, a másik rossz helyen van.
9. Nem szeretem ezt a pontot, mert nem láttam még szemüveggel sem a keresett mélyedést és árkot - és a fényképen sem látom. Ettől még biztos ott volt, mert mások látták.. A kerítéssaroktól látszott, hogy mindkét bója kb. jó távolságra van. A nézőpontból (útelágazás) irányba nekem az A tűnt jobbnak, de nem volt elegendő az eltérés szögben. Utólag rájöttem egy hibámra: nem mentem be a nézőpontból északra tartó úton eléggé, talán onnan többet láttam volna?
10. A tekintetbe vehető két bója (A-B) elég határozottan helyezkedett el a domborzati elemen és az ösvényhez is stimmelt a B.


 

11. A leginkább vitatott pont. Szerintünk szerencsétlen bója kihelyezés volt , valószínűleg azért, mert a töbör térképi ábrázolása nem volt helyes. A ponttól délre eső útról két dolog volt megfigyelhető: a fenti bója nem lehet a töbör térképen szintvonallal ábrázolt szélén, mert ahhoz túl magasan van. A töbör déli széle, tehát ami egy folytonos szintvonallal lerajzolható sokkal mélyebben volt. A másik, egyértelműbb dolog az irány - mint a képen is látszik, a töbörtől délre megállva a baloldali bója látszott a töbör északi szélén lévőnek. Mihókkal mindketten ezt választottuk.
A verseny után a pályakitűző erről külön írt nekem, hogy tudjuk, miként gondolkodott a megoldásról. Remélte, hogy az IOF technikai ajánlása szerint járunk el és az érintő módszert használjuk a töbör északi részének meghatározására. Eszerint a keresett irányra merőleges vonalat kell "felvenni" és addig közelíteni a tereptárgyhoz, míg el nem érjük. Az első érintkező pont lesz a keresett pont. Ezt nem tettem meg ennyire szabályosan, de az útkereszteződésből (pontosan keletre a kör közepétől) készített képen látszik, hogy szinte egy vonalban van a két bója, a C csupán 30-40 centivel északabbra. De nem is ez a gond, hanem a térképi ábrázolás.

12. Sok időt eltöltöttem itt is. Odáig egyértelmű volt, hogy mindkét bója a kerítéssarok-kúp (valójában sziklának tűnt inkább) vonalon van. De hogy melyik a jó? Megnéztem több fix pontról az irányt és a helytelen mellett döntöttem. Pedig a lenti kép is azt sejteti, hogy a B bója mögött ott van a távolban az a kis épület, ami sajnos a térképrészletről lemaradt, de a térképen ott volt. Persze a versenyen nem tudtam rázoomolni...


Jöjjön az utolsó blokk!

 
13. Habár a keresett kúp nem látszott jól a növényzettől, a becsült távolság és az ösvény másik oldalán csücsülő szikla megmutatta, hogy a bóják rossz helyen, sokkal magasabban vannak.
14. Ez is rosszul látható, sűrű erdőrész volt. Itt azt a cselt alkalmazta a pályakitűző, hogy az egyik bóját egy térképen nem ábrázolt sziklára rakta (C) és a jelölt tereptárgyakat sem volt könnyű beazonosítani.
15. A mélyedés és a kút (házsarok) vonalában csak egy bója volt, habár azért ezen is lehetett tanakodni a bóják közelsége miatt.

A pálya végén jöttek az időmérők: 
T1-nél a lépcső nyugati sarka volt a feladat, T2-nél talán a sétányelágazás K-i oldala, de erre nem emlékszem. Arra annál is inkább, hogy megtréfáltak a virágágyások és apró sövények: egyszerűen benéztem ezt a pontot. Tudod, az az érzés, ahogy amint kimondtad a rossz választ, azonnal rádöbbensz, hogy hülye voltál :)
Az időmérőn a nagy létszám miatt 30 mp-re csökkentették az időt és a büntetést is - ami jó rendezéstechnikai ötlet, de csökkentette az időmérők súlyát az eredményben.

Szuper pálya volt! Az eredményemről nem fog írni a sajtó, de szerencsére Toncsi (Holper Antónia, TTE) megmentette a becsületünket. A 17 pontból 16-ot csinált, és csak 10 másodpercen múlt, hogy nem előzte meg Vetle Ruud Bratent (IFK Goteborg). Dobogós lett még a cseh Tomas Sochor 15 ponttal. Mihók az 5. helyre szorult az időmérős hibája miatt, pedig a tőle megszokott gyorsasággal válaszolt (13 mp).

Nagyon tetszett még a térképen a tiltott utak egyértelmű jelölése, az időben való rajtoltatás és a korrekt tájékoztató, amit a rajtban kézbe kaptunk. Hiányzott a megoldótérkép a verseny után, bár tudjuk, mekkora terhet ró ez a rendezőre. Sajnálom, hogy nem láttam, mit rendeztek a város másik parkjában adapted orienteering névvel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése