2011. augusztus 24., szerda

Aix-Les-Bains madártávlatból

Sikeres világbajnokságon vagyunk túl, én legalábbis így érzem csapatvezetőként. Túléltük az utazást, a sűrű programot, jól debütáltak az újoncok, kedvesek és segítőkészek voltak a kísérőink, jó volt a rendezés és születtek szép eredmények. Kicsit bővebben:

Kényszer szülte a három autóval való utazást, ami viszont igen megdrágította a költségeket, és az 1350 km egyhuzamban levezetése sem volt a legjobb döntés. Utóbbi nem lett volna olyan szörnyű, ha Salzburg előtt és a német határtól Münchenig nem állt volna be az autópálya. Ott mindig ez van??? Sosem bírtam jól a várakozást. Pista rendben érkezett, de Péterék a kisbusszal műszaki hiba miatt késve indultak, Münchennél elfogyott a cérnájuk és pár órát pihentek éjjel, így hétfő reggel értek Aixbe. Meglehetősen nyúzottan. Ami még borzolta az idegeimet, hogy még akkorra se volt megfelelő akadálymentes szoba Miksáéknak, ugyanis az előre leegyeztetett szállást a hostel egy emeletes ággyal gondolta kipipálni. Segítőkészek voltak, megoldották, de azért mégis. A reggelinek csúfolt valami a legrosszabb volt, amit valaha láttam: az italgépekből mindenhol folyt a kakaó, gyenge bagett és lekvár volt a kínálat. A zsúfolt szálló kb. 100 vendégére egy kicsi konyha és hűtő jutott, főzni nemigen tudtunk.
Némi pihenőt akartunk adni a MEREK-eseknek (tömören így hívhatjuk Miksát, Annát, Pétert és Tündét, akik mind kötődnek így-úgy a Mozgássérült Emberek Rehab. Központjához, ahonnan a kisbuszt is kapták támogatásképpen), ezért kis családommal felmentünk a hegyre, hátha tudnak indulni a kísérőversenyen. Elég sokáig kanyarogtunk, így nevezni már nem tudtak, de néhány pontra kimentek, csak hogy megállapítsák: itt bizony a talaj szinte járhatatlanul köves és göröngyös.
A terepbemutató Le Revardhoz közel volt, 13 pontos + 4 időmérős pályával. Hasznos tapasztalatot adott, kár, hogy nem tudtunk hosszabban időzni rajta. Mivel a sprint kivételével minden döntő ezen a terepen zajlott később, ezért szigorúan tilos volt fotózni - ezért nem mutatom meg a nem elkészített nemlétező fotókat a pontokról. Sajnos a versenypályákról még ennyi képem sincs, mert ott is tilos volt fotózni. Na jó, egyet azért ideillesztek, de nem mondom meg, hol készült :)

Hosszas elemzést nem érdemel, a 2. pont szvsz fél méterrel el volt rakva (egyszerűen nem félúton volt a jelleghatár és a fa között), a 8-as nehéz volt - ebben a kis távolságbecslős völgyben beraktak egy Z-t, hát nem gondoltam. Az esti értekezleten a többség a 6-oson volt fennakadva, ahol persze nem látszott a szikla az erdőben, de az igen, hogy a bója nem a jellegfánál van. Még egy időmérőt is benéztem, a TC3-t, mert nem az erdő belső sarkára, hanem a rétére tippeltem.
Amúgy a TOM-okat (csapatvezetői értekezletek esténként) szerencsére az érthetően és lassan beszélő Owe Fredholm ellenőrzőbíró tartotta, akinek a stílusát amúgy is bírom.

Este még részt vettünk a megnyitón, amin szerintem jó volt, hogy Aix sétálóutcáján kellett hosszan vonulni, de kevésbé kellemes a hosszas beszédeket hallgatni a tűző napon. Szerencsére volt a közelben szökőkút Sárinak és fagyizó a nagyoknak... Most sikerült teljes létszámban felvonulni, az Hongrie táblát alig bíró kicsi lány mögött. És felvettük a VB-re készült gyönyörű Siven felsőnket :)




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése