2011. február 27., vasárnap

Kényszerpihenő

Az elmúlt hetekben kénytelen voltam pihenni, ami a hozzám hasonló gépfüggő és aktív embereknek nehezen viselhető - komolyan elvonási tüneteket mutattam. Átestem egy műtéten, sokat kellett feküdnöm és magánéleti gondjaim is voltak. De most már jobb, bár a teljes gyógyulás még messze...Baromi jó érzés, hogy ilyen szerető és támogató család vesz körül, rengeteget segítettek nekem. Megosztom itt bölcs nagymamám tanácsát, amit próbálok megfogadni, bár a kivitelezés nehéz: "Ha nem lehet úgy, ahogyan szeretném, akkor úgy szeretném, ahogy lehet."
Viszont rohamléptekkel közeledik a tavasz, a tájfutó szezon, és a trailO szakágban is sok tennivaló akad. Hamarosan jövök új hírekkel, addig is nézegessétek a versenynaptárat és térképeket!

2011. február 4., péntek

Egy TempO példa

Egy 2010-es norvég tempO verseny térképe:









Az fura nekem, hogy az első két állomásnál egymástól igen távoli bóják voltak, amit így ránézésre talán nem túl nehéz beazonosítani. Sajnos nem ismerjük a nézőpontok helyét.

forrás: http://dl.dropbox.com/u/14588107/Kart/2010_Norge/100509_Lardal_OL.jpg

I. World TempO Trophy

A trondheimi világbajnokságon egy újítással is találkozhattunk. A hivatalos versenyszámok utáni napon tartották a TempO viadalt, amely sokak szándéka szerint később a világbajnoki futam lesz. 2009-ben, Miskolcon már tartottak egy bemutatót - amit szülési elfoglaltság miatt nem láttam :)
Nekem nagy kedvencem a TempO, mert izgalmasabb, gyorsabb játék a trailO-nál és megmutatja a szellemi edzettséget. Valahogy úgy képzelem, hogy amikor kialakult a trailO versenyek mai rendszere, rájöttek Európa hidegebbik felén, hogy az egyező eredmények között csak időmért pontokkal tudnak különbséget tenni. Az időmért pontok olyan jól teljesítik ezt, hogy mára kialakult ez a forma, amely csak mért feladatokból áll.

A norvég rendezők az első napi terepbemutató helyszínén szervezték meg a versenyt - a már emlegetett Kristiansten Festning (erőd) mellett. Szerettünk volna mindketten elindulni Petivel, ehhez a rajtidőinket kicsit módosíttatni kellett, de sikerült. Peti elég gyorsan végigszaladta a pályát, átvette Sárit és mehettem én is. Egy kis sétával lehetett elérni a rajtot, előtte kiraktak egy egyszerű bemutató állomást, ahol ki lehetett próbálni a feladatot. A rajtban elég nagy tömeg volt, mert mindenkinek el kellett hagyni a parkolót, hogy az első befutók ne adhassanak át információt. Azért nem vették ezt olyan komolyan, hiszen mi is átadtuk egymásnak a picit.
A láthatóság kérdését klasszul oldották meg, pedig elég nyitott, parkos volt a terep. A megfelelő helyekre (40-50 méterrel az állomások előtt) feliratokat helyeztek a földre, melyek figyelmeztettek, hogy ott kell várakozni a jelzésig. Amikor az előző versenyző végzett, az egyik rendező látótávolságba jött és intett. A pontokhoz közelítve mindig zavarban voltam (ahogy az időmérőknél is), mert elvileg nem szabadna körülnézni nagyon, de eszméletlenül sokat jelent az a néhány másodperces megfigyelés és mindenki nézi a terepet. Valószínűleg az a megegyezés erre az esetre, hogy a versenyző nézhet bármit, de normál tempóban kell haladjon a nézőpont felé, nem állhat meg, köthet cipőt stb. Az állomásokon három ember dolgozott, egy mondta a szokásos szöveget a bójákról (There are four flags...) és adta a kezünkbe az A5-ös méretű laminált kártyákat egy kupacban, a másik kettő mérte stopperrel az időt (amit aztán átlagoltak).
A lapokon kicsi térképrészlet, max. 5x5 cm lehetett, észak vonal és a szimból. Saját időből kellett válaszolni és lapozni - az utolsó válasznál állították meg az órákat. Az nekem zavaró volt, hogy hol 2 perc 15, hol 3 perc állt rendelkezésre, a pontok számától függően. (45 mp / pont) Tuti, hogy figyelmeztettek volna a vége előtt 20 mp-cel, de ezt én nem vártam meg :)
Akkor nézzük a pontokat!
 1. állomás (térképrészlet jobb alsó sarkában)
Az első pont volt a jellegtelenebb kúp, utolsó a könnyen beazonosítható jellegfa.
2. állomás (térkép felső részén)
Sajnos ez így egyáltalán nem látszik. A letöréseket nehéz volt azonosítani, az utolsó, lépcső teteje pont egyszerű volt.
3. állomás
A 8-9. pont könnyen ment, a 10-et viszont elrontottam.
4. állomás
Persze a valóságban sokkal több bokor volt :) Itt is nehézségi sorrendben jöttek a feladatok, az utolsónál csak a jó fát kellett kiválasztani.
5. állomás
Először persze kis völgyet kellett eltalálni (E), de ott a völgy tetején is volt egy bója. (itt volt a legtöbb hibás válasz) Aztán a középső sziklafalat, aminél szintén két bója volt, a jó választ nehezítette, hogy a falnak volt egy nézőpontból nem látható görbülete, így nem látszott jól, hol a fele (C). A nyugati sziklafal megtalálása már könnyű volt.

6. állomás
Dög messze volt, a bozótfoltok beazonosítása nem volt egyszerű.


Eredmények (mp., zárójelben a hibás pontok száma):

Paralympiai:
1. Ola Jansson SWE 146,5 (0)
2. Lennart Wahlgren SWE 173 (1)
3. Bohuslav Hulka CZE 206,5 (0)
4. Michael Johansson SWE 211,5 (1)
5. Fruzsina Biro HUN 221,5 (1)
6. Kari Pinola FIN 245 (2)

Open:
1. "Hihetetlen" Lauri Kontkanen FIN 95 (0) !!! 4-5 mp / pont
2. Lars Jacob Waaler NOR 103 (0)
3. Martin Fredholm SWE 150,5 (1)
4. Kjetil Waaler NOR 153 (1)
5. Guido Michelotti ITA 167 (1)
6. Stig Gerdtman SWE 175,5 (0)

Nekem nagyon tetszett a verseny, egyetlen negatívumot tudok mondani csupán: a rendezők megígérték, hogy elérhetővé teszik a pontokról készült fotókat, azóta se tudtam megszerezni.

2011. február 3., csütörtök

3D atlétikai pálya

Eldában, Spanyolországban található ez az újítás.
Forrás: http://www.jogg.se/Artiklar/Artikel.aspx?id=317